Azért büszke, mert úgy érzem, ebben a hatalmas városban giga-nagy kihívás volt úgy találni lakást, hogy az minden (és nem kevés) igényünknek megfeleljen, ne legyen drága, és meglegyen az "otthon" érzésünk vele kapcsolatban.
Szóval péntek reggel 9-re volt időpontom albérleti szerződés aláírásra a Wiedner Hauptstrasse-ba. Hihetetlen egyszerű az út oda (így utólag), be kell menni a Triseßter-en egyenest a városba, majd a Margareten Gürtelnél jobbra a valahányadik utca. A valahányadik szót azért nyomtam meg, mert qrvára nem mindegy, hányadik...:) Tudtam, hogy a Margareten Gürtel az egyik legkegyetlenebb "kereszteződés" Bécsben, de hogy ennyire alattomos lenne, azt nem gondoltam.
Nézem a GPS-t, mondom jobbról a második sáv pont jó lesz, mert utána le kell kanyarodnunk. Persze kb 4-5 sávos az út, csúcsforgalom, sávváltásra eleve nincs esély....hát majd csak kikavarodunk, ha meg nem, akkor meg a következő utcán visszakavarodunk. Nos a következő utcán való visszakanyarodás, kb 12 km után volt, ennyit a valahányadik lekanyarodóról - naná, hogy egy jobbostól előbb mentem le... Persze a GPS okosan megmondta, hogy 70 m után kanyarodj jobbra, de volt egy kanyar kb 60 méternél, egy 70 m nél, egy meg 80 m nél...hát b;ssza meg a méterjét a hülye GPS...nem hoztam magammal collstokkot...kb 5x visszafordított olyan helyen, ahol záróvonal volt, leküldött jobbra, ahol egy építkezés volt lezárt utakkal, majdnem kivágtam az ablakon...aztán megérzésre kanyarogtam ide-oda, vissza, követtem a nap állását :) aztán egyszer csak rajta voltunk a Wiedner-en...
Kb 5 perccel 9 előtt értem oda...A kutyinak nem tetszett a Büro atmoszférája, gondolom már megérezte előre, hogy gyalog kell felmennünk a 7.-re... Makler néninek legomboltam a pénzt, aláírtam mindent amit alá kellett (talán még mást is), odadtam a bércetlimet (jó kis magyar masszív 500 EUR munkabérrel), mire megjegyezte a néni, hogy milyen sok magyar érkezik Bécsbe mostanában...válaszként csak odamutattam neki a bércetlimet, szerintem világossá vált számára...
Mikor végeztünk, adott egy banki átutalási megbízást a július havi bérleti díjra. Megkérdeztem tőle, hogy azt már nem fizettem ki kp-ban a 2440 EUR-val? Aszonta nem...gondoltam magamban ez a kenőpénz, így igazából lesz;rom, van egy jó lakásunk.
Gyorsan eltekertünk a Kedvesemhez a munkahelyére (kb 13 km), hogy ő is alá tudja írni a szerződést, majd ismét vissza a Margareten Gürtel rejtelmeibe - hozzáteszem most a jó sávba álltam, és pikk pakk ott is voltunk. Útközben nem bírtam kitérni belőle, hogy lehúztak egy havi fizetésemmel, de még arra is rájöttem, hogy idegességemben még az útleveleinket és a Párocskám eredeti munkaszerződését is otthagytam a néninél....
Mikor visszaértem, a Makler néni már azzal fogadott, hogy elszámolta ám magát, sorry...óóóó mondom...ká problém, nix pászírt...csak írd má alá azt a rohadt szerződést, hogy végre legyen egy nyugodt éjszakám...
Egy Mount Everest esett le a szívemről amikor büszke albi-tulajként kiléptem az ajtón...akkorát lélegeztem fel, hogy kb tornádó lehetett volna belőle...szóval ennyi...
van lakásunk...
eredménykimutatás:
+ kb 3 hét ideggörcs
+ kb 1000 elolvasott hirdetés
+ kb 120 email
+ kb 20e HUF telefonálás
+ kb 4 megnézett lakás
+ kb 1000 elautózott km
--------------------------------------
= VAN EGY COOL ALBINK BÉCSBEN :) irány aludni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése